2. fejezet

MÁSODIK FEJEZET
Tagozódás
 
A) Kiadó 
8. 
Kiadónak az tekintendő, aki a 4. pontban felsorolt könyvkereskedelmi tárgyak kiadásával hivatásszerűen foglalkozik. A kiadó az általa gondozott kiadványokat vagy saját terjesztésben, vagy az 5. B., C., D. és E. pontjában felsorolt kereskedelmi csatornákon keresztül, valamint közvetlenül a fogyasztónak – számla ellenében – juttatja el.
A kiadó a hatályos sajtótörvény előírásainak megfelelően kiadványaiban köteles feltüntetni a felelős kiadót, a terméket előállító nyomda nevét, a copyright tulajdonosát, az ISBN számot, valamint a könyv fogyasztói árát, jól olvasható módon. A vonalkód-rendszer feltételeinek megteremtése után célszerűvé válik annak alkalmazása, a kiadványokon történő feltüntetése.
 
B) Viszontelárusító kereskedők
 
Kiskereskedő (szortimenter)
 
Kiskereskedőnek (szortimenternek) az tekintendő, aki – vagy amely – a kiadó 
 
gondozásában már megjelent vagy a jövőben megjelenő, új állapotban lévő kiadványait nyílt üzletében vagy más elárusító helyein a közönségnek üzletszerűen eladja, és azokat a kiadótól vagy annak megbízottjától saját számlára vásárolja.
A könyvkereskedő köteles saját üzletében vagy más elárusító helyein (pavilonjain, utcai, illetve aluljárói pultjain) jól láthatóan kiírni és kifüggeszteni a terjesztő cég nevét, címét és az engedélyező hatóság határozatát.
 
Antikvár kereskedő (antikvárius)
 
10. 
Antikvár kereskedőnek (antikváriusnak) az a könyvkereskedő tekintendő, aki a 11. pontban felsorolt kiadványokat egyéni eladótól vagy a kiadótól megvásárolja, üzletszerű továbbeladás céljából.
 
11. 
Antikvár cikknek tekintendő valamely mű, ha koránál fogva régi (5 évnél korábbi kiadású), ha idővel elavult, ha magánosoktól vásárolták (maximum 5 példányban) vagy ha nincs kiadói kötésben. Antikvár példánynak tekintendők az olvasott, a sérült és hibás példányok is. Hirdetéseknél, jegyzékeknél vagy egyéb tájékoztató közleményeknél, amennyiben új és antikvár könyvek együttesen hirdettetnek, félre nem érthető módon meg kell különböztetni az új és az antikvár műveket; egy csoportban sem nem ajánlhatók, sem nem hirdethetők.
 
Könyvügynök (kolportőr)
 
12. 
Könyvügynöknek (kolportőrnek) tekintendő az a házaló könyvkereskedő, aki a kiadótól, a kereskedőtől vagy annak megbízottjától beszerzett kiadványokat házalás útján, saját számlájára, személyesen vagy megbízottja révén ügyfeleinek üzletszerűen adja el.
C) Közvetítő kereskedők
 
Nagykereskedő (disztributor)
 
13. 
Nagykereskedőnek az tekintendő, aki üzletszerűen foglalkozik a kiadók kiadványainak nagyobb tételben történő beszerzésével és raktározásával, azzal a céllal, hogy azokat viszontelárusítóknak továbbértékesítse.
A nagykereskedő a viszontelárusítónak kölcsönösen elfogadott szerződési feltételek mellett szállítja a kiadványokat. A viszonteladóknak nyújtott kedvezmény azonban nem haladhatja meg azt a mértéket, amelyet a kiadványokat gondozó kiadó hasonló mennyiségű vétel esetén nyújt.
 
D) Közkönyvtárak, könyvkölcsönzők, könyvtárellátók
 
14.
A közkönyvtárak és a könyvkölcsönzők üzletszerűen foglalkoznak azzal, hogy térítésmentesen vagy meghatározott díj ellenében könyveket és folyóiratokat adnak kölcsön a közönségnek.
Könyvtárellátóknak azok a cégek tekintendők, amelyek a közkönyvtárak és könyvkölcsönzők megrendelésére a kiadóktól saját számlájukra kiadványokat vásárolnak, s azokat a hazai és nemzetközi könyvtári szabványoknak megfelelő tartozékokkal és szolgáltatásokkal, számla ellenértékével megküldik megrendelőiknek.
 
15.
E) Könyvklubok
 
A könyvklubok a kiadói és terjesztői tevékenység ötvözésére alakuló üzleti vállalkozások. A saját kiadású, illetve más kiadóktól terjesztésre átvett könyveket (hanghordozókat stb.) kizárólag klubhálózatukban – ti. nem a szortiment kereskedelemben – hozzák forgalomba olyképpen, hogy a tagdíj-jellegű vagy adott rendszerességű megrendelésekkel klub- taggá váló személyek katalógusból történő kiválasztás révén, postai utánvéttel jutnak az azonosító katalógusszámmal ellátott termékekhez.
 
16.
A könyvpiac meghatározó szereplője a fogyasztó. A fogyasztó forgalmába tartozik a lakossági (állampolgári) fogyasztón kívül a gazdasági tevékenységet folytató fogyasztó vállalkozó is, ha az vevő, megrendelő vagy felhasználó. A felhasználó az a fogyasztó, aki nem vevőként vagy megrendelőként jut hozzá a termékhez, hanem aki egyéb jogcímen (pl. bérlet) kerül kapcsolatba a terméket előállító vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozóval.