A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2006 őszén tette le a döntéshozók asztalára a minőségi könyvkiadást, a magyar szerzőket, a magyar kultúra külföldi megismertetésének fellendítését, valamint az olvasáskultúra fejlesztését szolgáló, öt, egymásra épülő elemből álló állami támogatási programot, melyet Márai Sándorról neveztünk el. Az elképzelés több éves lobbizás eredményként, sok vitán és egyeztetésen átesve másfél esztendeje valósult meg, az NKA rendszerén és felügyeleti hatáskörén belül. A program legfajsúlyosabb, legtöbb pénzt igénylő eleme, a minőségi könyveknek a könyvtárak állománybeszerzésén keresztül történő támogatása sajnos az elmúlt két esztendőben egyszer sem érte el az eredetileg optimálisnak tartott évi 1 milliárd forintos támogatási összeget. A kevesebb mint felére mérséklődött forrás is igazolta, hogy a könyvkultúra területén ez a leghatékonyabb, a könyvkészítési láncolat minden szereplőjét egyformán segítő támogatási rendszer, amely az értékek kiválasztásában is a legtöbb szereplőnek adott beleszólási lehetőséget, azaz a Márai-program a rendszerváltás óta kétségkívül a kultúratámogatás legdemokratikusabb formája.
Mindezt azért tartottuk fontosnak hangsúlyozni, mert az ez év januárjától az NKA reformja keretében újonnan felálló Könyvkiadás Kollégium vezetője, Thimár Attila idén áprilisban, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelentette be, hogy a Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató eleme megszűnik, azt új támogatási rendszer váltja fel. Az általa vázolt, s azóta meg is hirdetett pályázati kiírás döntő mértékben abban különbözik a Márai-programtól, hogy azon előkészületben lévő, meg nem jelent művekkel lehet pályázni, s a Kollégium-kiválasztotta pályázati címeket meghatározott példányban eljuttatják a könyvtáraknak. A szemlélet és gyakorlat változtatásának okaként azt nevezte meg, hogy a Márai-program keretében a kiadók elfekvő készleteiktől próbálnak megszabadulni.
Ez utóbbi állítással szemben ékes cáfolat, hogy a pályázatban résztvevő több mint 600 könyvtár a Márai-listára került könyvcímek döntő többségéből rendelt, ami azt igazolja, hogy a magyarországi és határon túli könyvtárak tulajdonosuktól és fenntartójuktól kevés állománygyarapítási forrást kaptak, így óriási hiányokat tudtak pótolni az NKA-biztosította forrásból.
Meggyőződésünk, hogy az általunk javasolt és támogatott Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató eleme célszerűbb, hatékonyabb, megalapozottabb és demokratikusabb támogatást jelent a Kollégium elnöke által javasoltnál. Szakmai meggyőződésünk szerint elkészült mű megítélése, elbírálása össze sem hasonlítható egy tervezettel, szinopszissal. Az elkészült művekre alapozó pályázat nem avatkozik be az értékek természetes piaci kiválasztódásába, a szellemi termékek, könyvek olvasóért, vásárlóért folytatott versengésébe, a kiadók kockázatvállalásába. (Ha egy néhány fős kuratórium választja ki a címeket, s e választással egyúttal dönt arról is, hogy ezek a művek kerüljenek a könyvtárakba, ezzel rendkívüli mértékben csökkentik az értékek kiválasztásában közreműködők számát, szempontjait. A Márai-programban a 600 könyvtár szakértői választanak, s dönthetnek profiljuk, állományuk, olvasókörük, régiójuk érdeklődése, érdeke szerint.) Tekintettel arra, hogy a Márai-program eddig lefutott két fordulója után a résztvevő könyvtárak korábban kiadott fontos művekkel „feltölthették" állományukat, az újból meghirdetett Márai-kiírásban egy évnél régebbi kiadású művel nem lehetne pályázni.
A fenti érvek és indokok alapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése javasolja a Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatását az alábbiak szerint:
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának újraindítása természetesen nem váltja ki, nem helyettesíti, hanem csupán kiegészíti a Könyvkiadás Kollégium többi támogatási rendszerét, pályázati kiírásait.
Budapest, 2012. augusztus 21.
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnöksége