Az Európai Unió országaiban fix árként ismert kötött könyv-árrendszer a tagországok döntő többségében parlament által elfogadott törvényben rögzítetten, a magyarországihoz hasonlóan szigorú versenytörvényi előírások mellett, a jogrendszerbe illeszkedően, hatékonyan működik.
A könyvek kötött ára a német nyelvterületen, Németországban, Ausztriában és Svájcban tekinthet vissza a legrégebbi múltra. Németországban 1887 óta alkalmazzák, 2002-ig jogszabályi háttér nélkül, az érintett könyvpiaci szereplők egymás közötti megállapodásával. 2002-ben a Bundestag kivételes egyetértésben, a képviselők egyhangú döntésével hozott törvényt a könyvek árkötöttségéről (Buchpreisbindungsgesetz). A csatlakozás előtti Európai Unió 15 állama közül ma 12 országban ugyancsak törvény szabályozza a kötött könyvár intézményét, a hazánkkal együtt uniós taggá vált országok közül legutóbb Szlovéniában fogadott el a törvényhozás törvényt erről a kérdésről.
A jelen javaslat a 2002-es német szabályozást tekinti mintának, nem csupán azért, mert a szakmai megítélés szerint a német törvény az egyik legfrissebb és legprecízebb, amely évszázados kiérlelt gyakorlat tapasztalatait rögzíti, hanem azért is, mert a szervezett magyar könyvpiac több mint 200 éves tradíciója, strukturális és intézményi felépítése, kiadói és kereskedelmi szokásjoga mindenekelőtt a német könyvkultúrával rokonítható. Közismert, hogy a magyarországi könyvkereskedelmet a XVIII. században német ajkú kereskedők szervezték meg, a hatás azonban kölcsönös volt, mert magyar származású könyvkereskedő, Horváth Károly Keresztély alapította 1825-ben, Lipcsében a német könyvszakmai tőzsdeegyesületet, a Börsenvereint. A német szellemi élet, a német könyvkiadás szereplői napjainkban is a leghatékonyabb közvetítői a magyar szerzőknek, könyveknek, nemcsak a németül beszélő régiókban, hanem szerte a világon.
A kötött könyvár-rendszer mindenekelőtt az újdonságok védelmét jelenti, azáltal, hogy a kiadó és / vagy az importőr határozza meg az általa megjelentetett vagy forgalomba hozott könyv fogyasztói árát, s az meghatározott ideig - az európai joggyakorlat szerint 1-2 évig - a kiadó engedélye nélkül nem változtatható meg. Magyarországon - a német nyelvterülethez hasonló, évszázados szokásjog alapján működik a kötött könyv-árrendszer. Hazánkban az árak rögzítésére 365 napos (egy éves) időtartam indokolt.
A kötött könyvárak törvényi szabályozása mellett fontos érvek szólnak. A könyvek ugyanis nem csupán gazdasági, hanem egyúttal és mindenekelőtt kulturális termékek, szellemi értéket, tartalmat közvetítenek. Minél szélesebb körű elterjesztésük, megismertetésük döntő módon befolyásolja az egész társadalom kulturális arculatát, az oktatás hatékonyságát.
A kötött árak érvényesítése biztosítja a könyvkínálat sokoldalúságát, azon minőségi könyvek kiadását, amelyek - különösen olyan kis nyelvi piacon, mint a magyar - kevés példányban jelenhetnek meg. A kötött ár teszi lehetővé, hogy a kiadók nem rentábilis könyveket is meg tudjanak jelentetni, s így széles skálájú kiadói programot valósíthassanak meg. A kötött ár nem csupán a kis- és közepes méretű kiadók, hanem a képzett alkalmazottakat foglalkoztató kis- és közepes méretű minőségi könyvesboltok sűrű hálózatának a fennmaradását is biztosítja. A kötött árak rendszere gátat vet annak, hogy a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncok, hipermarketek kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó sikerkönyveket a kisebb könyvesboltokból, s ezzel ellehetetlenítsék a minőségi könyveket forgalmazó, de az árversenyben helytállni nem tudó kereskedőket. A kötött ár törvényi szabályozása biztosítja a sokszereplős kínálati piac tartós fennmaradását, az egész országot behálózó, többségében kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését, a könyvpiac árstabilitását, s egyúttal a könyvvásárlók azon elsőrendű társadalmi érdekét, hogy a számukra fontos művek a lakóhelyükhöz legközelebb eső üzletekben folyamatosan hozzáférhetők legyenek. A kötött ár alkalmazása teszi lehetővé, hogy Magyarországon hatékony könyvkereskedelmi rendszer és infrastrurktúra működjön, olyan, amely révén a vásárló valamennyi kapható könyvet 24 órán belül be tudja szerezni.
Fontos ugyanakkor a kötött könyvár a szerzők szempontjából is. A szellemi élet képviselőinek ugyanis olyan olvasókra, és egyben olyan könyvpiacra van szükségük, ahol az igényes művek költséges reklámok nélkül is eséllyel szerepelhetnek. A kötött ár által biztosított széles spektrumú könyvválaszték egyúttal az irányzatok és vélemények szabadságát és sokszínűségét is szavatolja.
Nemzetközi példák igazolják, hogy a kötött ár törvényi szabályozása nagymértékben elősegíti a könyvek árstabilitását. A kötött ár érvényesítése mellett a könyvek áremelkedése lényegesen elmarad a létfenntartási költségek növekedési ütemétől. Csupán néhány példa mindennek illusztrálására: az Egyesült Államokban - azaz a világ potenciálisan legnagyobb nyelvi piacán - a szabad ár következtében a hatalmas üzletláncok teljesen kiszorították a közepes vagy kis könyvesboltokat, öt esztendő alatt a könyvárak 62%-kal emelkedtek, s mindeközben a megvásárolható könyvek száma, a kínálat választéka stagnált. Ugyanezen öt éves periódus alatt Németországban a kötött ár fenntartása mellett a kapható könyvek száma megháromszorozódott, a könyvek árnövekedése pedig mindvégig a hivatalos infláció mértéke alatt maradt. Az amerikaihoz hasonló katasztrofális tapasztalatok Franciaországot is arra intették, hogy 1982-ben a kulturális miniszter kezdeményezésére törvény útján („Loi Lang") vezessék be újra a kötött árrendszert.
Összegzésként elmondható, a kötött ár intézménye hozzájárul a társadalom művelődési és szociálpolitikai céljainak megvalósításához. A leghatékonyabb eszközt nyújtja az igényes, nem csupán a tömegízléshez igazodó művek megfizethető áron történő terjesztéséhez. Annak köszönhetően, hogy a könyvek ára a javaslat szerint meghatározott ideig törvényben rögzített, még a kisjövedelműek számára is megfizethetővé teszi a művelődésük, önképzésük, igényes szórakoztatásuk szempontjából nélkülözhetetlen, fontos könyvek megvásárlását.
...... számú Törvény a könyvek árkötöttségéről
1. § A törvény célja
A javaslat a könyveknek mint az egyetemes tudás és műveltség megőrzését és közvetítését szolgáló kultúrjavaknak a védelmét szolgálja. Az időkorlátok közé szorított, kötelezően alkalmazandó árak (kötött ár) megállapítása a Fogyasztó számára elősegíti a széles körű minőségi könyvkínálat fenntartását, az értékesítési pontok, könyvüzletek nagy számának a fennmaradását.
2. § A törvény hatálya
(1) A javaslat értelmében könyvnek minősül
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, könyvnek minősülnek
(3) A Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazása szánt könyvek csak abban az esetben tartoznak a jelen törvény hatálya alá, ha azokat belföldi értékesítésre szánták.
(4) Nem tartoznak a törvény hatálya alá a sérült, nyomdahibás és egyedi használt könyvek, illetve az ilyen könyvek értékesítésére kötött szerződések.
(5) Fogyasztó az, aki a könyvet nem viszonteladás céljából vásárolja meg.
(6) Amennyiben a szerző vagy a kiadó kereskedelmi tevékenységet is folytat, a törvényben szereplő, kereskedőkre előírt szabályok rá is vonatkoznak.
3. § Árkötöttség
(1) Aki üzletszerűen ad el könyvet a fogyasztónak, köteles az adott könyv első megjelenésétől, illetve forgalomba hozatalától számított 365 napon belül az 5.§ szerint meghatározott árat alkalmazni.
(2) A könyv megjelenésének napját a kiadó köteles a honlapján vagy egyéb módon nyilvánosságra hozni.
4. § Határokon túllépő eladások
(1) Nem tartoznak a törvény hatálya alá az Európai Unión belüli, határokon átlépő könyveladásokra vonatkozó szerződések.
(2) Az 5.§ szerint megállapított kötött árat a határokon átlépő könyveladásra mégis alkalmazni kell, ha a Magyarországon kiadott könyvet kizárólag későbbi behozatal céljából - a javaslat megkerülésének szándékával - exportálták.
5. § Ármegállapítás
(1) A Magyarországon forgalomba kerülő könyveknek pontosan meghatározott, a könyv minden példányán, a hatályos jogszabályok szerint feltüntetett fogyasztói ára van. A könyv fogyasztói árát a könyvet megjelentető kiadó vagy az azt importáló köteles megállapítani. Ugyanígy kell eljárni a fogyasztói ár módosítása esetén is.
(2) A könyvet kiadó vagy importáló az általános forgalmi adót is magába foglaló alábbi - bruttó - árakat állapíthatja meg:
(3) A kiadó vagy importáló abban az esetben, ha ugyanazt a könyvet más feltételekkel, eltérő anyagból vagy más fajta adathordozón újra megjelenteti, a korábbihoz képest eltérő fogyasztói árat határozhat meg.
6. § Az árkötöttség időtartama
(1) A könyv fogyasztói árának megállapítása a könyvet megjelentető kiadó vagy forgalomba hozó importőr joga, attól eltérni a kiadó vagy importáló engedélye nélkül nem lehet.
(2) A fogyasztói ár csak a könyv első megjelenésétől, illetve első forgalomba hozatalától számított 365 nap eltelte után módosítható
7. § Kivételek
(1) A kötött ártól a 6.§ (2) bekezdésében meghatározott 365 napos időtartam alatt akkor lehet eltérni, ha
(2) A kötött árból maximálisan a szokásos kereskedelmi árrés adható az állam, az önkormányzatok és szerveik, az egyházak, a társadalmi és közhasznú szervezetek által fenntartott nyilvános és szakkönyvtárak, továbbá az oktatási intézmények részére.
(3) Nem minősül az árkötöttség megsértésének, ha az eladó
8. § A könyvek forgalmazása
(1) Az ágazaton kívüli könyvforgalmazók részére történő eladás során a kiadók, az importőrök, valamint a viszonteladó kereskedők nem alkalmazhatnak kedvezőbb feltételeket, mint az ágazathoz tartozó könyvkereskedők esetében.
9. § Kártérítési és abbahagyási igények
(1) A jelen törvény előírásait megszegő személytől követelhető a jogsértő magatartás abbahagyása és a jogsértéssel okozott károk, felróhatóságra tekintet nélkül történő megtérítése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igényt
bíróság előtti eljárásban érvényesítheti.
(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben felsorolt, igényérvényesítésre jogosultak jogsértő eljárást valószínűsítenek, köteles az árkötöttségi megbízottnak könyveibe betekintést engedni és vizsgálat folytatását tűrni. Az árkötöttségi megbízott kizárólag a törvény szabályainak betartását vagy megsértését vizsgálhatja és minden egyéb, a vizsgálat során szerzett információt és egyéb adatot, ismeretet üzleti titokként köteles kezelni.
(4) A vizsgálat költségeit az azt kezdeményező személy viseli. Amennyiben a vizsgálat jogsértést állapít meg, amelyért a vizsgált személy, illetve gazdálkodó szervezet felelős, a jogsértő módon eljárt személy, illetve gazdálkodó szervezet e költségeket köteles az azokat megelőlegező személynek megtéríteni.
10. § Árkötöttségi megbízott
(1) Az ágazati érdekeket képviselő, reprezentatív szakmai szövetség, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése konkrét ügyekben a 9.§ szerint lefolytatandó vizsgálat végzésére árkötöttségi megbízottat (10.§) bíz meg.
(2) Az árkötöttségi megbízott bejegyzett könyvvizsgáló vagy ügyvéd lehet.
(3) Az árkötöttségi megbízottnak a vizsgálat során, a vizsgálattal összefüggésben utasítás nem adható, a vizsgálatot az árkötöttségi megbízott önállóan és a megbízás megadásától kezdve a megbízótól függetlenül végzi.
(4) Az olyan megbízás, amely az árkötöttségi megbízott díjazását sikerdíj formájában állapítja meg, semmis.
11.§ Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések
A törvény ......................... lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően kiadott vagy import esetén Magyarországon forgalomba hozott könyvekre kell alkalmazni.
1.§ A törvény célja. Ld. az Általános indokolást
2.§ A törvény hatálya: A 2.§ határozza meg a törvény hatályát. Az (1) bekezdé a definiálja a könyv fogalmát. Öt, együttesen alkalmazandó ismérvet határoz meg, ezek a terjedelem minimuma, nemzetközi azonosító jele, a megjelenés rendszeressége, az előállítás technikája és az alkalmazott anyag. A (2) bekezdés öt olyan esetet sorol fel, amikor a kiadvány ugyan nem felel meg az (1) bekezdés ismérveinek, de a törvény szempontjából könyvnek minősülnek. Az utolsó, ötödik eset, amikor a kiadvány egyik kategóriába sem sorolható, de az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott ismérvek közül legalább három adott és közülük az egyik meghatározó a kiadvány szempontjából. Ezek az ún. kombinált kiadványok (pl. szöveg és CD együtt.).
A (3) bekezdés szabályára a Magyarországon kiadott olyan könyvek miatt van szükség, amelyek forgalmazása külföldön történik. A szabály hiányában ugyanis az itthoni forgalmazásba nem kerülő, külföldi terjesztésre szánt könyvekre a törvény alkalmazandó lenne, ez pedig sértené a forgalmazás helye államának jogrendjét.
A törvény az újonnan kiadott könyvek árát kívánja rögzíteni. Ebből a szempontból a sérült, nyomdahibás és egyedileg használt könyvek értelemszerűen eltérő megítélés alá esnek, ezekre a kiadványokra a (4) bekezdés szerint a törvény szabályozása nem vonatkozik.
Az (5) bekezdés egy értelmező rendelkezést tartalmaz, a fogyasztó fogalmát határozza meg. Ez azért fontos, mert a 3.§ szabálya szerint a törvény a fogyasztónak történő eladáskor alkalmazott árat rögzíti, tudni kell tehát, hogy ki tekintendő fogyasztónak.
3. § Árkötöttség
A 3. § (1) pontja előírja a kötött ár betartásának kötelezettségét a könyvek fogyasztónak történő eladása során. A kiadók és importőrök által az 5. § szerint megállapított árakat az eladó a végső fogyasztóval szemben kötelező bruttó árként köteles felszámítani. A fogyasztói árat be kell tartani, az ármódosítások - legyenek bármilyen csekély mértékűek - nem engedélyezettek.
A (2) pont rögzíti azt a kiadói kötelezettséget, hogy a könyv megjelenése napját nyilvánossá, ellenőrizhetővé kell tennie, vagy a honlapján, vagy a kolofonban, vagy külön közleményben.
4.§ A 4.§ kiegészíti a 2.§ (3) bekezdésének szabályát. Az (1) bekezdés kiveszi a törvény hatálya alól az Európai Unió határain belül maradó, de a tagországok határait átlépő könyveladásokat. Ez valójában kézenfekvő, mert ebből a szempontból nincs különbség az EU-n belüli és azon kívüli eladások jogi megítélése között. Mindazonáltal az EU-n belüli eladások tekintetében a törvény fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben nincs szó nemzeteken felüli, egységes alkalmazásra.
A (2) bekezdés a kivétel kivétele, amennyiben a törvény úgy rendelkezik, hogy a külföldi eladásokra (általában, azaz nem csak az EU-n belü) mégis alkalmazandó a törvény, ha a külföldi eladás kifejezetten azzal a szándékkal történt, hogy utóbb a könyvet Magyarországra exportálják és itt forgalmazzák. A törvénysértő szándék ebben az esetben nyilvánvaló, ezt kívánja a jogalkotó meggátolni.
5. § Ármegállapítás: Az 5. § (1) bekezdése szerint az árrögzítés (ármegállapítás) kizárólag a kiadó vagy az importőr feladata, ők kötelesek az általános forgalmi adót is magában foglaló végső árat megállapítani, s azt a könyvön megfelelő módon feltüntetni. A kereskedők maguk nem állapíthatják meg, illetve nem módosíthatják az árakat. Törvényi kötelezettségük ugyanakkor, hogy gondoskodjanak az árak feltüntetéséről. Ez nemcsak a könyveken történő árfeltüntetést jelenti, mivel azokon a könyveken, amelyeket bolti kirakatban helyeznek el, illetve a bolt eladóterében, az elárusító standokon vagy más módon állítanak ki, az ár feliratozásával kell feltüntetni a könyv árát. A rögzített ár megadásának kötelezettsége a csomagküldő és az internetes kereskedőkre is vonatkozik, katalógusuk vagy online kínálatuk keretében.
Az 5. § (2) bekezdése szerint az ármegállapításra jogosult a felsorolt árfajtákat alkalmazhatja. A döntés kizárólag az ármegállapításra jogosult személyé, az a speciális ár (pl. sorozatár stb.) alkalmazása során is megmarad. Másrészt a kiadó vagy az importőr a kereskedővel kötött szerződésben és a számlán köteles feltüntetni, ha könyveire sorozatárat, előfizetési árat, részletfizetési árat állapított-e meg.
A (3) bekezdés az árkötöttség elve alóli logikus kivételt állapít meg. Ha a kiadó vagy az importőr ugyanazt a könyvet más feltételekkel, eltérő anyagból vagy más fajta adathordozón újra megjelenteti, a korábbihoz képest eltérő fogyasztói árat határozhat meg.
6. § Az árkötöttség időtartama.
Az (1) bekezdés rögzíti a kiadó, illetve az importőr ármegállapítási jogát. A (2) pedig tartalmazza a 365 napos határidőt, amelyen csak a törvényben meghatározott esetekben lehet változtatni.
A magyarországi könyvpiaci szereplők között létrejött megállapodáson alapuló, 365 napos árrögzítési gyakorlat több mint egy évszázados szakmai szokásjogon alapul. Az Európai Unió országaiban hatályos árkötöttségi (vagy fix-ár) törvények másfél-két éves korlátozást határoznak meg. Hazánkban az európai árkötöttségi rendszernél tehát liberálisabb, mindössze egyéves árrögzítési korlát érvényesítése élvez teljes körű szakmai konszenzust.
7. § Kivételek
A 7. § (1) első francia bekezdése szerinti szerzői privilégium csak a művet előállító kiadó könyveire vonatkozik, a többi kiadóra nem. Szerzőnek számítanak a szerzőtársak, a fordítók, az illusztrátorok, a könyvtervezők is.
A 7. § (1) második francia bekezdése a könyvkiadónál és a könyvforgalmazó cégnél főállásban dolgozókra vonatkozik, ez az ún. „kollegiális rabatt".
A 7. § (2) bekezdése a könyvtárak számára nyújtható árkedvezményről rendelkezik. A könyvtári állománybeszerzéskor adható árengedmény a könyvpiac hagyományos hozzájárulása a kulturális javak hozzáférhetősége demokratikus elvét érvényesítő kulturális és szociális politikához. Az engedmény megadásának előfeltétele a mindenki számára való hozzáférhetőség, így a könyvtártípusok felsorolása taxatív.
A 7. § (3) bekezdése a további gazdasági kedvezmények nyújtásának feltételeit szabályozza. Így a (3) bekezdés 1. pontja szerint a könyvet közvetlenül értékesítő kiadó vagy a kereskedő a vevőtől átvállalhatja a könyv postázási, csomagolási, egyéb kézbesítési költségeit.
A 2. pont előírja, hogy a könyv eladásakor kizárólag tárgyi jutalmak engedhetők meg, olyanok, amelyek a megvásárolt könyv fogyasztói árához képest kisebb értékű, annak 10%-os mértékét nem haladhatja meg. Ha ez az ajándék könyv, ebben az esetben az ajándék értékének meghatározásakor az ajándékkönyv eredeti fogyasztói ára az irányadó.
A kiadók és a könyvkereskedők egyaránt versengenek az olvasók, a könyvvásárlók kegyeiért, igyekeznek hűségüket megjutalmazni. A 3. pont ezért megengedhetővé teszi, hogy a kiadói klubok, könyvkereskedő cégek törzsvásárlói minden megvásárolt könyv esetében maximum 10%-os árengedményt kapjanak. A könyvforgalmazásra is szolgáló kuponok és utalványok esetén is ezt az arányt kell alkalmazni, azaz az árengedmény összesített mértéke a 10%-ot nem haladhatja meg.
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy a kiemelt jelentőségű könyves események, az Ünnepi Könyvhét, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, valamint a könyvújdonságok bemutatása alkalmából az eladó maximum 15%-os kedvezményt adhasson a fogyasztóknak.
A jelen törvény alapvető célja, hogy mindenki számára biztosítsa a könyvkultúra eredményeihez való teljes körű hozzáférés demokratikus jogát, a könyvkereskedelmi egységek lehetőleg fehér foltok nélküli hálózatát. A kistelepülések azonban nem tudnak fenntartani önálló könyvesboltokat. A 7. § (3) bekezdése 4. pontja az online értékesítéssel foglalkozók azon hozzájárulását ismeri el a maximum 20%-os árengedmény nyújtásának lehetőségével, amelyek révén a kis lélekszámú települések, a határon túl szórványban élő könyvvásárlók minden piacon lévő könyvhöz hozzájuthassanak.
8. § A könyvek forgalmazása
Az (1) bekezdés azt a tilalmat rögzíti, hogy az árkötöttségi előírások alá tartozó könyveiket a kiadók és importőrök, valamint az ezen könyveket közvetítő viszontelárusító kereskedők a nem hivatásszerűen könyvforgalmazással is foglalkozó vállalkozásoknak (hipermarketek, benzinkutak, kereskedelmi láncok) nem adhatják kedvezőbb feltételekkel, mint az ágazathoz tartozó könyvkereskedőknek.
9 § Kártérítési és abbahagyási igények
Az (1) bekezdés a törvénysértés jogkövetkezményeiről rendelkezik. Ez kettős, amennyiben a törvénysértő módon eljáró féltől követelhető, hogy hagyjon fel a törvénysértő magatartással, másrészt térítse meg a jogsértéssel okozott károkat, vétkességre tekintet nélkül, objektív alapon. Az eljárás bíróság előtt folyik.
A (2) bekezdés felsorolja azokat, akik perlési joggal rendelkeznek e törvény alapján. Első helyen említi a törvény a könyvpiac minden érintett szereplőjét. A 2. pont felhatalmazza a könyvkiadási és -forgalmazási ágazat érdekeit alapszabályszerűen képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését, hogy az általa kijelölt árkötöttségi megbízott(tak) igénybevételével eljárjon. Az önkéntes tagságú MKKE a magyar könyvpiac egyetlen reprezentatív szervezete, 140 kiadói és kereskedelmi tagja a könyvkiadási ágazat termelési értékének több mint 90%-át képviseli. 1988 óta tagja a könyvszakmai világszervezeteknek, az International Publishers Association-nak, s 2000-től az Európai Unió érdekvédelmi társulásának, a Federation of European Publishers-nek.
Végül a 3. pont a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek ad eljárási jogot ezekben az ügyekben, lévén ezek a kérdések fogyasztóvédelmi problémák is.
A (3) bekezdés az árkötöttségi megbízott eljárását, illetve jogkörét szabályozza és előírja, hogy akivel szemben az (1) bekezdés szerint igényt érvényesítenek, köteles a vizsgálatot tűrni és könyveibe, irataiba betekintést engedni. Az árkötöttségi megbízottat ugyanakkor titoktartási kötelezettség terheli.
A vizsgálat költségét az azt kezdeményező félnek kell megelőlegeznie, ha azonban a vizsgálat jogsértést állapít meg, az elmarasztalt fél köteles a költségeket megtéríteni és viselni.
10.§ Árkötöttségi megbízott: Az (1) bekezdés szerint az árkötöttségi megbízottat a MKKE konkrét ügyekben lefolytatandó vizsgálattal bízza meg. A (2) bekezdés szerint ilyen megbízott ügyvéd vagy könyvvizsgáló lehet. A (3) bekezdés rendelkezik a megbízott függetlenségéről, a (4) bekezdés pedig az ilyen vizsgálatot végző sikerdíjas megbízásának kizárásáról. Ez utóbbi szabály mintegy kiegészíti az utasításadási tilalmat, lényegében mindkét rendelkezés a megbízott szakszerű és objektív eljárását segíti elő.
11.§ Hatálybalépés: A 11.§ a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.