Az MKKE sajtóközleménye a KATA szabályok módosításáról
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagsága a magyar könyvpiac több mint 90 százalékát fedi le. A könyvkiadás a kreatív ipar zászlóshajója, munkavállalói jelentős része – a többi kulturális ágazathoz hasonlóan – szabad szellemi foglalkozású KATA-s vállalkozó, akinek élete 24 óra alatt egzisztenciális és gazdasági értelemben ellehetetlenült.
Értelemszerűen az írók, költők, szerkesztők, illusztrátorok, könyvtervezők, grafikusok, tördelők, műfordítók nem magánszemélyek, hanem könyvkiadók megbízásából dolgoznak, keresik kenyerüket, bevételeikből tartják el gyerekeiket, családjukat. Csak a nagyobb cégek tudnak főállásban alkalmazni szerkesztőket, tördelőket, de munkaviszonya írónak, műfordítónak szinte soha nincs. Szellemi szabadfoglakozást űznek.
A könyvszakmára az elmúlt 2-3 évben nehéz idők jártak, Covid boltzár, elmaradt könyvvásárok, papírhiány és durva papírárak, infláció, költségek növekedése, ami főleg a kis- és mikrovállalkozásokat, műhelyeket tépázta, ritkította. De fenyegető a könyvvásárló értelmiségi és középosztály anyagi helyzetének romlása is, akik kulturális célú büdzséjének növekedésére mostanában nem számíthatunk.
Csatlakozva és összefogva a magyar kultúra alkotó vállalkozásaival kérjük, hogy a törvényhozók vonják vissza az átgondolatlan, társadalmi vitát és érdemi előkészítést nélkülöző törvényt. Ne tegyék tönkre igazságtalanul alkotó emberek és családok életét a könyvkultúra brutális rombolásával. A közjót szolgáló emberek érdemtelen áldozatai az értelmetlen, cinikus és eredményét tekintve kétséges döntésnek.
Az MKKE elnökségének közleménye
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöksége aggasztónak és átgondolatlannak tartja a parlament által elfogadott T/16365. számú törvénymódosító csomag tartalmát, ezért kérjük a jogalkotóktól annak mielőbbi felülvizsgálatát.
Szervezetünk teljes mértékben támogatja a gyermek és fiatalkorúak védelmét, azonban semmiképp sem értünk egyet a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összemosásával. Mindemellett, elfogadott formájában a gyermekek fokozottabb védelmének biztosítása helyett a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg, amit elfogadhatatlannak tartunk.
Nem világos számunkra továbbá, hogy mit jelent a szexuális tartalmak öncélú megjelenítésének, a nemváltás ábrázolásának tilalma, hiszen eszerint a világ- és a magyar irodalom remekművei, többek közt a középiskolai tananyag részét képező számos szerző (Szapphó, Ovidius, Verlaine, Rimbaud, Thomas Mann, Proust, Shakespeare, stb.) művei, de pl. Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György erotikus utalásokat tartalmazó versei is a tilalom alá eshetnek, ami feltételezzük, hogy nem lehetett célja a jogalkotóknak.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai sokféle ízlést, világnézetet képviselnek, de mindannyian az olvasók igényeinek kiszolgálását, a magyar- és világirodalom, valamint az egyetemes kultúra értékeinek közlését és terjesztését tartják feladatuknak, az olvasás és a könyvkiadás szabadságát pedig olyan értéknek tekintik, amely mellett mindenkor ki kell állni.
Budapest, 2021. június 16.
Korábbi közleményeink
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) sajtóközleménye a 92. Ünnepi Könyvhét időpontjáról
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöksége mai ülésén úgy döntött, hogy figyelembe véve a jelenleg hatályos járványügyi előírásokat, valamint a Könyvhéten előzetesen részvételét jelző könyvkiadók többségének véleményét, a 92. Ünnepi Könyvhetet 2021. szeptember 2-5. között rendezi meg a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. Az ősz elején rendezendő könyvvásáron az MKKE külön figyelmet fordít a látogatók és a Könyvhéten dolgozók biztonságára, maszkokkal, kézfertőtlenítő állomásokkal, szellősebb pavilon-elrendezéssel készül, miközben a látogatóknak a korábban megszokott és általuk elvárt, teljes könyvheti élményt kívánja biztosítani, sok könyvújdonsággal, érdekes könyvbemutatókkal, gyerekprogramokkal és a szerzők és olvasók fesztelen találkozásának lehetőségével.
2021. május 4.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) sajtóközleménye
A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése(MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro-és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi „Könyvet otthonra” pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor. Az állami könyvvásárlási akció célja egyrészt a kiadók segítése, a boltzár miatti károk enyhítése, másrészt a köz- és iskolai könyvtárak állományának gyarapítása, színesítése, a kiadók által nyújtott legalább 50%-os kedvezmény igénybevételével. Pályázni magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági könyvekkel, magyar és külföldi szerzőjű, felnőtteknek szóló kiadványokkal lehet fiction és non fiction kategóriában egyaránt. A pályázat lebonyolítását az MKKE végzi a KELLO-val együttműködve, a keretösszeg felhasználására az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) jóváhagyásával kerül sor.
2021. március 23.
Az MKKE Elnökség közleménye
Az elmúlt napokban a közéleti sajtóban is nagy teret kapott egy, a könyvszakmát érintő, alapvetően piaci természetű ügy. Az eset azért kapott a szokásosnál nagyobb publicitást, mert egy érintett részéről elhangzott az az – azóta már visszavont – feltételezés, hogy az üzleti döntések valamilyen módon összefüggésben állnak a Holokauszt-emléknappal. Mindez érzéketlenséggel, kimondatlanul pedig antiszemitizmus vádjával illette a legnagyobb magyar könyvforgalmazót és annak vezetőit. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése aggodalommal figyelte a vita ilyen irányú alakulását, hiszen pontosan tudjuk, hogy ez az utalás nemcsak igaztalan, hanem egy kevéssé tájékozott olvasó szemében akár lemoshatatlan bélyeggé is válhat.
A teljes magyar könyvszakmát képviselő szervezetként nem dolgunk, hogy – az egyébként minden magyar könyvesbolt számára érezhető – üzleti vitában igazságot tegyünk, de kötelességünk kiállni az igaztalanul hírbe hozottak mellett. Bízunk benne, hogy a vita további inszinuációk nélkül, békésen rendeződik.
2021. január 31.
Közlemény
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megdöbbenve értesült róla, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Minden könyv kritizálható, ezt egy politikus a legszélesebb nyilvánosság előtt bármikor megteheti. A politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!
_________________________________________________
Felmérési eredmény
A MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum), valamint a PIÜ (Petőfi Irodalmi Ügynökség) anyagi támogatásával a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet Zrt.) 2020 nyarán kutatást végzett a teljes felnőtt magyar népesség körében, illetve egy külön online kutatás keretében a rendszeresen olvasó, interneten elérhető felnőtt lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére.
A kutatás főbb eredményeit az alábbiakban idézzük:
Könyvolvasási szokások
A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%). A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók háromnegyede, 76%-a olvasott szépirodalmat (38%-uk gyakran, és további 38%-uk pedig alkalmanként), és 2020-ban 6 is hasonló ezeknek a könyvtípusoknak, műfajoknak a népszerűsége: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók. Az online kitöltők között is a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek, 69%-uk rendszeresen olvas szépirodalmat vagy szórakoztató irodalmat. 2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas. A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). Említésre méltó, hogy 2002-ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).
Könyvvásárlási szokások
2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány. A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértük fel, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. Mintákban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). Az éves költési szint a a települési lejtővel csökken: legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben. A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy év során a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29%, hangoskönyvet pedig 8% vásárolt. A vonatkozó arányok az országos reprezentatív kutatásban a következőképpen alakulnak: nyomtatott könyvet a teljes népesség 34%-a (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 7 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben. Mindhárom könyvformátum esetében – csakúgy, mint az olvasás, a vásárlás terén is – a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a két legnépszerűbb műfaj. A kifejezetten könyvkedvelők legalább annyira szeretnek könyvesboltban vásárolni, mint online megrendeléseket bonyolítani, ugyanis az online kitöltők 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet könyvesboltban az elmúlt egy év során és szintén 88% azoknak az aránya, akik interneten keresztül magyar online áruházban szereztek be könyveket. Ugyanakkor az internetező könyvkedvelők gyakrabban látogatnak online, mint hagyományos könyvesboltot. A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája.
A kutatási jelentés teljes szövege hozzáférhető a www.mkke.hu oldalon.