Sajtóközlemények

Az MKKE elnökségének közleménye

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöksége aggasztónak és átgondolatlannak tartja a parlament által elfogadott T/16365. számú törvénymódosító csomag tartalmát, ezért kérjük a jogalkotóktól annak mielőbbi felülvizsgálatát.

Szervezetünk teljes mértékben támogatja a gyermek és fiatalkorúak védelmét, azonban semmiképp sem értünk egyet a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összemosásával. Mindemellett, elfogadott formájában a gyermekek fokozottabb védelmének biztosítása helyett a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg, amit elfogadhatatlannak tartunk.

Nem világos számunkra továbbá, hogy mit jelent a szexuális tartalmak öncélú megjelenítésének, a nemváltás ábrázolásának tilalma, hiszen eszerint a világ- és a magyar irodalom remekművei, többek közt a középiskolai tananyag részét képező számos szerző (Szapphó, Ovidius, Verlaine, Rimbaud, Thomas Mann, Proust, Shakespeare, stb.) művei, de pl. Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György erotikus utalásokat tartalmazó versei is a tilalom alá eshetnek, ami feltételezzük, hogy nem lehetett célja a jogalkotóknak.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai sokféle ízlést, világnézetet képviselnek, de mindannyian az olvasók igényeinek kiszolgálását, a magyar- és világirodalom, valamint az egyetemes kultúra értékeinek közlését és terjesztését tartják feladatuknak, az olvasás és a könyvkiadás szabadságát pedig olyan értéknek tekintik, amely mellett mindenkor ki kell állni.

Budapest, 2021. június 16.

Korábbi közleményeink

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) sajtóközleménye a 92. Ünnepi Könyvhét időpontjáról

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöksége mai ülésén úgy döntött, hogy figyelembe véve a jelenleg hatályos járványügyi előírásokat, valamint a Könyvhéten előzetesen részvételét jelző könyvkiadók többségének véleményét, a 92. Ünnepi Könyvhetet 2021. szeptember 2-5. között  rendezi meg a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. Az ősz elején rendezendő könyvvásáron az MKKE külön figyelmet fordít a látogatók és a Könyvhéten dolgozók biztonságára, maszkokkal, kézfertőtlenítő állomásokkal, szellősebb pavilon-elrendezéssel készül, miközben a látogatóknak a korábban megszokott és általuk elvárt, teljes könyvheti élményt kívánja biztosítani, sok könyvújdonsággal, érdekes könyvbemutatókkal, gyerekprogramokkal és a szerzők és olvasók fesztelen találkozásának lehetőségével.

2021. május 4.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) sajtóközleménye

A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése(MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro-és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi „Könyvet otthonra” pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor.  Az állami könyvvásárlási akció célja egyrészt a kiadók segítése, a boltzár miatti károk enyhítése, másrészt a köz- és iskolai könyvtárak állományának gyarapítása, színesítése, a kiadók által nyújtott legalább 50%-os kedvezmény igénybevételével. Pályázni magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági könyvekkel, magyar és külföldi szerzőjű, felnőtteknek szóló kiadványokkal lehet fiction és non fiction kategóriában egyaránt. A pályázat lebonyolítását az MKKE végzi a KELLO-val együttműködve, a keretösszeg felhasználására az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) jóváhagyásával kerül sor.

2021. március 23.

 

Az MKKE Elnökség közleménye 

Az elmúlt napokban a közéleti sajtóban is nagy teret kapott egy, a könyvszakmát érintő, alapvetően piaci természetű ügy.  Az eset azért kapott a szokásosnál nagyobb publicitást, mert egy érintett részéről elhangzott az az – azóta már  visszavont – feltételezés, hogy az üzleti döntések valamilyen módon összefüggésben állnak a Holokauszt-emléknappal. Mindez érzéketlenséggel, kimondatlanul pedig antiszemitizmus vádjával illette a legnagyobb magyar könyvforgalmazót és annak vezetőit. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése aggodalommal figyelte a vita ilyen irányú alakulását, hiszen pontosan tudjuk, hogy ez az utalás nemcsak igaztalan, hanem egy kevéssé tájékozott olvasó szemében akár lemoshatatlan bélyeggé is válhat.

A teljes magyar könyvszakmát képviselő szervezetként nem dolgunk, hogy – az egyébként minden magyar könyvesbolt számára érezhető – üzleti vitában igazságot tegyünk, de kötelességünk kiállni az igaztalanul hírbe hozottak mellett. Bízunk benne, hogy a vita további inszinuációk nélkül, békésen rendeződik.

2021. január 31.

Közlemény

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megdöbbenve értesült róla, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Minden könyv kritizálható, ezt egy politikus a legszélesebb nyilvánosság előtt bármikor megteheti. A politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!

_________________________________________________

Felmérési eredmény

A MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum), valamint a PIÜ (Petőfi Irodalmi Ügynökség) anyagi támogatásával a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet Zrt.) 2020 nyarán kutatást végzett a teljes felnőtt magyar népesség körében, illetve egy külön online kutatás keretében a rendszeresen olvasó, interneten elérhető felnőtt lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére.

A kutatás főbb eredményeit az alábbiakban idézzük:

Könyvolvasási szokások

A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%). A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók háromnegyede, 76%-a olvasott szépirodalmat (38%-uk gyakran, és további 38%-uk pedig alkalmanként), és 2020-ban 6 is hasonló ezeknek a könyvtípusoknak, műfajoknak a népszerűsége: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók. Az online kitöltők között is a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek, 69%-uk rendszeresen olvas szépirodalmat vagy szórakoztató irodalmat. 2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas. A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). Említésre méltó, hogy 2002-ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).

 

Könyvvásárlási szokások

2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány. A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértük fel, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. Mintákban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). Az éves költési szint a a települési lejtővel csökken: legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben. A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy év során a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29%, hangoskönyvet pedig 8% vásárolt. A vonatkozó arányok az országos reprezentatív kutatásban a következőképpen alakulnak: nyomtatott könyvet a teljes népesség 34%-a (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 7 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben. Mindhárom könyvformátum esetében – csakúgy, mint az olvasás, a vásárlás terén is – a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a két legnépszerűbb műfaj. A kifejezetten könyvkedvelők legalább annyira szeretnek könyvesboltban vásárolni, mint online megrendeléseket bonyolítani, ugyanis az online kitöltők 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet könyvesboltban az elmúlt egy év során és szintén 88% azoknak az aránya, akik interneten keresztül magyar online áruházban szereztek be könyveket. Ugyanakkor az internetező könyvkedvelők gyakrabban látogatnak online, mint hagyományos könyvesboltot. A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája.

 

A kutatási jelentés teljes szövege hozzáférhető a www.mkke.hu oldalon.